Guy Breton: Francia szerelmi históriák I-VI kötet

A ​szenvedélyes lovagok (Francia szerelmi históriák 1.)

Guy ​Breton nem kisebb feladatot tűzött maga elé, mint azt, hogy bemutatja valamennyi francia uralkodó és vezető politikus szerelmi ügyeinek történetét, a frank Klodvigtól egészen a XIX. századig. Történelmi dekameronjaiban derűs, viszonylag rövid történeteket olvashatunk megcsalt királynékról, kicsapongó szépasszonyokról, szerelmes uralkodókról, haragos anyósokról, kivégzett szeretőkről és tiltott viszonyokról. A történelemről tehát – ami a szerző könnyed olvasatában nem más, mint e lényegük szerint szerelmes történeteknek az összessége. Az első kötet, A szenvedélyes lovagok, a francia középkor szerelmi legendáit ismerteti, Klodvig királytól és Klotild királynétól Nagy Károly korszakán keresztül a keresztes háborúk és a százéves háború idejéig. Megismerkedhetünk a vérszomjas Meroving királynék családirtásaival, Nagy Károly feleségeivel, a pápa által kiátkozott Capetingekkel, a keresztes háborúkba is férjükkel együtt vonuló királynékkal, a legendás Aquitániai Eleonórával, aki a leendő angol király menyasszonyaként fél Franciaországot vitte magával hozományul. De találkozhatunk a híres „elátkozott királyokkal”, a Druon regényeiből ismert, utolsó Capetingekkel is, valamint az első Valois-kkal, az őrült VI. Károllyal, feleségével, a gyűlöletes Izabellával, aki az angol király kezére játszotta, illetve gyermekükkel, VII. Károllyal, aki Jeanne d'Arc segítségével visszahódította Franciaország nagy részét.

A ​reneszánsz szépasszonyai (Francia szerelmi históriák 2.)

Guy ​Breton nem kisebb feladatot tűzött maga elé, mint azt, hogy bemutatja valamennyi francia uralkodó és vezető politikus szerelmi ügyeinek történetét, a frank Klodvigtól egészen a XIX. századig. Történelmi dekameronjaiban derűs, viszonylag rövid történeteket olvashatunk megcsalt királynékról, kicsapongó szépasszonyokról, szerelmes uralkodókról, haragos anyósokról, kivégzett szeretőkről és tiltott viszonyokról. A történelemről tehát – ami a szerző könnyed olvasatában nem más, mint e lényegük szerint szerelmes történeteknek az összessége. A második kötet, A reneszánsz szépasszonyai, abba a világba vezet el bennünket, amelyben a francia királyok egymás után indították a hadjáratokat Itáliába, és miközben csatákat nyertek meg és veszítettek el, elterjesztették Franciaországban nemcsak a reneszánsz kultúrát, a humanista műveltséget, a kifinomult szerelmi szokásokat, hanem egy rettenetes új betegséget, a szifiliszt is. Ezúttal XII. Lajossal ismerkedhetünk meg, akit sírba vitt VIII. Henrik húga iránti szerelme; a legnagyobb reneszánsz uralkodóval, I. Ferenccel, aki szerelmi szenvedélye miatt kis híján elveszítette jogait a trónra, és fiával, II. Henrikkel, akiben olthatatlan lánggal égett a tűz a nálánál húsz évvel idősebb Diane de Poitiers, a korszak leghíresebb szépsége iránt.

A ​királyi szoknyavadász (Francia szerelmi históriák 3.)

Guy ​Breton nem kisebb feladatot tűzött maga elé, mint azt, hogy bemutatja valamennyi francia uralkodó és vezető politikus szerelmi ügyeinek történetét, a frank Klodvigtól egészen a XIX. századig. Történelmi dekameronjaiban derűs, viszonylag rövid történeteket olvashatunk megcsalt királynékról, kicsapongó szépasszonyokról, szerelmes uralkodókról, haragos anyósokról, kivégzett szeretőkről és tiltott viszonyokról. A történelemről tehát – ami a szerző könnyed olvasatában nem más, mint e lényegük szerint szerelmes történeteknek az összessége. Az újabb kötet, A királyi szoknyavadász a vallásháborúk világába vezet. Főszereplője a korszak szerelmi vágyairól hírhedt szépasszonya, a Margitok Margitja, Marguerite de Valois. Az ő esküvőjén került sor a Szent Bertalan-éji mészárlásra, őt imádta a korszak számtalan hercege, lovagja és közrendűje, és az ő férje volt a „Szoknyavadász” néven emlegetett IV. Henrik, aki aztán véget vetett a vallásháborúknak. De ugyancsak találkozhatunk e kötetben A három testőr világából ismert XIII. Lajossal, Ausztriai Annával, Buckingham hercegével és Richelieu bíborossal, no meg az ő politikai és szerelmi intrikáik sokaságával.

XIV. ​Lajos kegyencnői (Francia szerelmi históriák 4.)

Guy ​Breton nem kisebb feladatot tűzött maga elé, mint azt, hogy bemutatja valamennyi francia uralkodó és vezető politikus szerelmi ügyeinek történetét, a frank Klodvigtól egészen a XIX. századig. Történelmi dekameronjaiban derűs, viszonylag rövid történeteket olvashatunk megcsalt királynékról, kicsapongó szépasszonyokról, szerelmes uralkodókról, haragos anyósokról, kivégzett szeretőkről és tiltott viszonyokról. A történelemről tehát – ami a szerző könnyed olvasatában nem más, mint e lényegük szerint szerelmes történeteknek az összessége. A sorozat negyedik kötete, a XIV. Lajos kegyencnői a Napkirály hosszú uralkodását tekinti át; XIII. Lajos halálától, a kiskorú trónörökös fölött gyámkodó régens, Ausztriai Anna és Richelieu uralmától a Napkirály haláláig írja meg Franciaország, és legfőképp a királyi udvar érzelmi és szexuális életét. Breton ezúttal is azt igyekszik bizonyítani, hogy a magas politikát az érzelmek, a szerelem, a féltékenység és a vágy legalább annyira irányította, mint a józan megfontolások, az államrezon. Az uralkodó és környezete szerelmi életét, a kor botrányait a korabeli pletykák, híradások, visszaemlékezések és emlékiratok, gúnyversek vagy boszorkányperek iratanyaga alapján ismerteti. Megtudhatjuk, ki vette el XIV. Lajos szüzességét, melyik udvarhölgynek köszönhetően lett ő a kifinomult, mindenki számára példakép Napkirály, hogyan váltották egymást szerelmei, kegyencnői és szeretői.

Libertinusok ​kora (Francia szerelmi históriák 5.)

Guy ​Breton nem kisebb feladatot tűzött maga elé, mint azt, hogy bemutatja valamennyi francia uralkodó és vezető politikus szerelmi ügyeinek történetét, a frank Klodvigtól egészen a XIX. századig. Történelmi dekameronjaiban derűs, viszonylag rövid történeteket olvashatunk megcsalt királynékról, kicsapongó szépasszonyokról, szerelmes uralkodókról, haragos anyósokról, kivégzett szeretőkről és tiltott viszonyokról. A történelemről tehát – ami a szerző könnyed olvasatában nem más, mint e lényegük szerint szerelmes történeteknek az összessége. Az ötödik kötet, a Libertinusok kora korabeli forrásokból merítő anekdotáiból megtudhatjuk, hogyan avatták be a szerelem gyönyöreibe a szemérmes és zárkózott XV. Lajost, aki eleinte kizárólag a vadászatban és udvaroncai kínzásában lelte örömét. Kiderül továbbá, miként alakította át a francia külpolitikát a befolyásos kegyencnő, Pompadour asszony, hogyan járult hozzá Lengyelország felosztásához Mária Terézia a leányához intézett levelével, valamint hogy miért vezethetett a francia forradalom kitöréséhez Du Barry asszony és Mária Antónia rivalizálása. A boldog vagy boldogtalan szerelem egyaránt meghatározza a forradalom és a forradalmárok sorsát: erre derül fény többek között Danton, Mirabeau, Saint-Just vagy Robespierre történetéből.

Szerelem ​a guillotine árnyékában (Francia szerelmi históriák 6.)

Guy ​Breton nem kisebb feladatot tűzött maga elé, mint azt, hogy bemutatja valamennyi francia uralkodó és vezető politikus szerelmi ügyeinek történetét, a frank Klodvigtól egészen a XIX. századig. Történelmi dekameronjaiban derűs, viszonylag rövid történeteket olvashatunk megcsalt királynékról, kicsapongó szépasszonyokról, szerelmes uralkodókról, haragos anyósokról, kivégzett szeretőkről és tiltott viszonyokról. A történelemről tehát – ami a szerző könnyed olvasatában nem más, mint e lényegük szerint szerelmes történeteknek az összessége. A szerelem a guillotine árnyékában címet viselő hatodik kötet a nagy francia forradalom vértől és kéjtől csepegő korába kalauzolja el az olvasót. Kézről kézre járó lepedőakrobaták, nagy kurtizánok, őrjöngő utcai nők, áldozatos, tiszta szüzek szédítik, csábítják, lázítják, szelídítik és pusztítják most a férfiakat. Az utcalányok gerjesztik az utcai vérengzéseket, de a bordeaux-i hóhért, Tallient is egy asszony veszi rá arra, hogy hagyja végre a guillotint, és buktassa meg Robespierre-t. Szalonjaikban hatalmas orgiák közepette várják az arisztokraták, mikor sújt le rájuk is az ítélet, a kivégzésére váró Marie Antoinette utolsó gondolatai reményvesztett imádója felé szállnak. Nők élesztik, és ők is apasztják el a forradalom erejét. Danton vagy Camille Desmoulins vesztét egyaránt a házastársi boldogság okozza. Végül megérkezik Napóleon: ő is a nők segítségével kapaszkodik fel a hatalom csúcsára, hogy aztán mindent Joséphine-nek ajándékozzon… A versbetéteket N. Kiss Zsuzsa fordította.

Külföldre a Packeta futárszolgálattal küldünk csomagot. A díj a zónától függ. Külföldi szállítás részleteiért klikk ide: Szállítási díjak