Ez a kétezer évet felölelő krónika arra törekszik, hogy a képek és betűk mozaikja olyan regényes részletességgel, és egyben olyan távlatból mutassa be Budapest történetét, ahogyan eddig még sohasem láttuk. Ez a krónika a Kr. u. 1. század elején kezdődik, amikor a Római Birodalom légiói megjelennek a Duna partján, hogy a majdan Óbudának nevezett kisváros helyén felépítsék táborukat, és egészen a legutóbbi időkig, a második évezred végéig tart.
Kétezer éven át követi a város történetének eseményeit, a fejlődés és a hanyatlás egymást követő szakaszait, ostromokon, tűzvészeken és árvizeken, járványokon és újjáépítéseken át. Tanúi vagyunk a város mindennapi élete változásainak és fordulatainak, apró mozzanatainak – az első utcai gázláng kigyúlásának és szenzációs bűneseteknek – a „kishíreknek” és a maguk idején nagy izgalmat kiváltó eseményeknek, mint amilyen Traianus császár, Szulejmán szultán, majd I. Sándor cár vagy épp Ferenc József látogatása volt.
A két város tanácsa mindennapi aprómunkájától, a kortársak számára oly fontos polgári lövészegylet, az első biztosító intézetek és temetkezési egyletek megalakításától, a Hét Választófejedelemhez címzett híres szálloda és a Császár fürdő megnyitásától, a máig ható nagy tervek megvalósításáig, a Lánchíd megépítéséig, a metró megindulásáig, a nagyszabású városrendezési tervekig, a rakpart vagy a körút kiépítéséig és ma is álló középületek megalkotásáig végigkísérjük a város fejlődését, aminek során az élet mai keretei – az utak hálózata, a jellegzetes budapesti utcakép, és a nemkülönben jellegzetes, más ajkú és más vallású, sok felől érkezett embereket egyformán budapestivé összeötvöző társadalmi szerkezet – kialakultak. Közben megtudjuk, ki volt Boráros János, akiről ma is tér van elnevezve, vagy az a valamikor élt pesti polgárember, akinek városligeti sírkövén csak egy latin szó áll: Fuit, azaz „volt”, és hogy miféle szokás volt a gellérthegyi emmaus-járás vagy a vízivárosi krumplibúcsú, és azt is, miért hívják a Rudas-fürdőt Rudasnak, és kiről neveztél el Albertfalvát? Hogyan lett Budapest nagyvárossá, és kik tették azzá, aminek ma ismerjük? Sorra elénk lépnek polgárok és polgármesterek, meg akik ritkán bukkannak fel a történelemkönyvekben, mérnökök és jogszabály gyártó jogászok, építőmesterek és gyáralapító kézművesek.
Évről évre – sőt, zaklatottabb időkben napról napra – kronológiaszerűen követik egymást a város történetének kisebb-nagyobb eseményei, az eseményeket pedig illusztrációk kísérik; nemcsak ritkán vagy még sohasem látott képek, szinte megszámlálhatatlanul nagy számban, de szemtanúk beszámolói, napló- és levélrészletek, korabeli hírlapi cikkek, rendeletek és falragaszok is, valamint rövid történeti összefoglalók a fejlődés egyes mozzanatairól. Ez a kétezer évet felölelő krónika arra törekszik, hogy a képek és betűk mozaikja olyan regényes részletességgel, és egyben olyan távlatból mutassa be Budapest történetét, ahogyan eddig még sohasem láttuk.
Nézd meg mit írtak rólunk vagy értékelj minket a Google-ben: Klikk ide - Sarki könyves antikvárium értékelés
**********
Könyves webshopunkhoz facebook oldal is tartozik. "Könyvek 300 Forinttól" facebook, klikk
Személyes átvétel hétfőtől szombatig Budapesten a Corvin negyednél a könyvesboltban: IX. Budapest, Ferenc krt 43.
(Könyvek 300 forinttól)
H - P : 10:00-19:00
Szombat: 10:00-14:00
Vasárnap ZÁRVA
Pont a Corvin negyed villamos/metro megállónál
Az online antikváriumba a könyvek feltöltése folyamatos. Legújabb "használt" könyveinket itt találod: aktuális újdonságok, klikk
Amennyiben a termék "jelenleg nincs raktáron", úgy értesítésre lehet feliratkozni. "Értesítést kér, ha újra van raktáron". Tehát előjegyzést lehet leadni.
A fejlesztés folyamatban van, de ilyenkor az ár az az "utoljára ismert ár". Ha újra van raktáron, akkor az ár módosulhat (árcsökkenés és áremelkedés egyaránt lehetséges) a könyv állapota és éppen aktuális piaci ára alapján. Köszönjük a megértést!
